Skip to content Skip to footer

A partra vetett szörny – Halott természet II.


A partra vetett szörny egyszerre fenyegető és kiszolgáltatott. Torz testének idegensége, méretei
még riadt izgalommal töltenek el míg körbe járjuk, szemlézzük halott (halódó) testét. Ahogy
ráközelítünk kiderül, hogy a szörny mi magunk vagyunk. A monstrum abból építkezik, amit
gyártunk, elpazarlunk, felelőtlenül szétszórunk magunk körül. Az antik mitológiától a sci-fiig a
szörny ábrázolások az ismeretlen, állati (alantas) erő torz kevercsei voltak, némileg lokalizálva,
hozzáigazítva az adott növény és állatpopulációhoz. A 21. századi tájkép: szeméthegy-kép.
Elhasznált, kidobott, soha le nem bomló tárgyak kupacai növekednek, vándorolnak, eltűnnek és
váratlanul felbukkannak megint. Pont úgy „viselkednek” mint az Odüsszeuszt hosszú tengeri
vándorlása során fenyegető szörnyek. Odüsszeusz igazi eposzi hősként legyőzte félelmeit, azaz a
szörnyeket, mit teszünk mi, kései utódai korunk monstrumaival? Szembe nézünk-e a magunk
kreálta fenyegetettséggel? Ezekkel a kérdésekkel fordul a látogató felé Szigethy Anna kidobott
műanyagpalackokat homogenizáló, az „alapanyagot” esztétizáló, de e gesztus által megszelídítő
installációja.
A partra vetett szörny installáció a tájkép klasszikus művészetelméleti és történeti fogalmát is
felülírja és / vagy újraértelmezi. A konstruált, ideális tájkép a harmóniateremtésre, a világ
birtokba vételére törekedett a kép szigorú határain belül, míg a helyspecifikus installáció
kiterjeszkedik, a botanikus kert üvegházával együtt értelmezendő: a burjánzó, élettel teli
növények „kinti” világával szemben az üvegház mesterséges keretébe / ketrecébe zárt halott
természet vagyis a műanyag-szörnnyel együtt képződik meg a feszültséggel teli látvány.
Bár térben markánsan elkülönül Szigethy Anna kiállításának másik eleme , az Esterházy Palota
Erdészeti Múzeumában látható videó, de erős és konkrét vizuális kapcsolat van a művek között.
A videóban a növények „beszélnek” stresszhelyzeteikről: saját félelmeik, fenyegetettségük
kibeszélésére fejlesztett kommunikációjuk zaját halljuk, s ez a hang egyre hangosabb!
Panaszkodnak vagy riogatnak? – mindegy is. Vészhelyzet van, válaszokat és védelmet várnak
tőlünk a természetet kisajátító, pusztító de alkotó (verseny)társaiktól.

– Uhl Gabriella